2017. augusztus 3.

Szent Sebestyén és Rókus kápolna Szőlősön

Takács Ince János a Sabaria Franciscana kötetben (Acta Savariensia 14, 1998, 296. p.) Róka Istvánnak, Erdődy László szőlősi számtartójának 1758-ban kelt végrendeletéből idéz.

"Szőlősi Sz Sebestyén és Sz.Rókus tiszteletére épített Kápolnámra hagyok 120, azaz Száz husz forintokat. Ezen kívül a mint nálam irásban fel találtatik lészen Szőlősi Lakosoknál három gazdánál plus minus Eötven forintja azon kápolnának"

Nem egyszerű kis szoborfülke volt szó, a ferencesek 1748-ban misézni jártak ide. Róka az adománnyal éppen azt akarja biztosítani, hogy ezt továbbra is megtegyék.

Hol állhatott a kápolna, aminek ma már nyoma sincs???

Az I. katonai felmérés térképe, ami nagyjából három évtizeddel a végrendelet után készült,  nyújt némi segítséget. A térképen Szőlőstől délkeletre a "Cap" felirat olvasható, ami a Capella (kápolna) rövidítése.  A közelben, a későbbi lengyár helyén, két épület is jelölve van, de nem valószínű, hogy a felirat rájuk vonatkozik. Inkább egy olyan épületet nevez meg, aminek akkor már csak a helye volt meg.
A mai Pásztor utca, amíg nem épült meg a vasút, egyenesen kivezetett mezőre. A kápolna emellett az út mellett (valószínűleg annak északi oldalán), a híd után állhatott.
Kicsit erősíti a feltételezést, hogy Sebestyén és Rókus is a gazdálkodók és az állattartók patrónusa. A nekik szentelt fogadalmi emlékeket szívesen állították a faluból a mezőre vivő utak mellé.
A kápolnának a későbbi térképeken már egyáltalán nincs nyoma.




2017. június 14.

Emlékkápolna Quirinus és Márton tiszteletére??

A két savariai szent kultusztörténetének egy apró epizódja az 1940-es évek elejéhez kapcsolódik.
Mészáros Hugó 1941 és 1944 között volt Szombathely polgármestere. Tőle maradt fenn az a Hegedűs Ferencnek címzett - keltezés nélküli -  levélvázlat, amiben az alábbiakat olvashatjuk:
"Szerettem volna a Perint partot rendezni, csinosítani .... a Perint medret megtisztítani, mélyíteni, a régi csatorna bűzét,mocskát eltávolítani. Aztán a Perint tulsó oldalán készült el egy bölcsőde, az épületben közfürdő is lett volna. Az épület előtt új vashíd vezetett volna át, az anyaga már ott is hevert a parton, az egyik lebontott Rába-hidat vettük meg. A régi vágóhíd el lett volna tüntetve, helyén, a híd mellett egy kis kápolna készült volna, az első kis szombathelyi templom mása. A szaléziak felé parkosítás, új utca, ők jártak volna át a kápolnába. De az átkozott háború ezeket az álmokat is úgy szétrombolta, ahogy a nagy templomot."*
A régi vágóhíd a  Sorok u. végén, nagyjából a mostani Waldorf Iskola helyén állt, tehát oda képzelték el a kis kápolnát. (A mai Szent Flórián utca akkor még nem volt beépítve, helyén egyszerű kis földút vezetett, ami néha "Lebuj utcaként" szerepel a régi térképeken.)
Az 1940-es évek elején megélénkült az érdeklődés a város ókeresztény múltja iránt. 1938-ban szentelték fel a Szent Quirinusnak szentelt szalézi templomot. Néhány évre rá, a romkert feltárásakor, felfedezni vélték a római kori Quirinus bazilikát is. Indokoltan merültek föl a kérdések:  Hol lehetett a szent vértanúságának helyszíne, illetve hol lehetett az a hely, ahol testét a víz partra vetette, hiszen azon a helyen már az ókorban keresztény imádkozóhely volt.
A Mészáros Hugó által említett kis kápolna, ennek az imádkozó helynek ("az első szombathelyi kis templomnak") akart emléket állítani. Szent Márton szombathelyi tisztelői azt tartják, hogy a kis Márton még Savariában megismerkedett a kereszténységgel és minden bizonnyal ismerte azokat a helyeket is, amelyek Quirinus savariai kultuszához kapcsolódtak. Történeti adatok ugyan nem támasztották alá, de a hely akár az egykori közvágóhíd közelében is lehetett.
Kontuly Bélának a Papi Szeminárium "új" kápolnájában lévő   falképe Márton életét mutatja. Az indító jelenetben még gyerekként látható egy kis keresztény templom előtt. Az akkori feltételezés szerint ez a kis templom Savariában állt. Valószínűleg egy ilyen (vagy ehhez hasonló) épületet képzelt el Mészáros Hugó a Perint partjára.

A "Közvágóhíd" Szombathely 1928-as térképén


A gyermek Szent Márton egy ókeresztény templom előtt - Kontuly Béla falképének részlete (Papi Szeminárium, Szombathely, 1942)


*A levelet Lőcsei Péter közli - A múltnak kútja (Acta Savariensia 22), Szombathely, 2000, 180.p.

2017. április 26.

Quirinus kápolna a Szent Márton utcai temetőben??

1918-ban, Kiskos István polgármestersége idején a város pályázatot írt ki Szombathely távlatos rendezési tervének elkészítésére. A "Hiszek egy .... " jeligével beérkezett pályamunkához színes térkép tartozik, ami jól érzékelhetően tartalmazza a készítő városfejlesztési elképzeléseit. Annak ellenére, hogy a készítés idején még nem ért véget a világháború, az elképzelések igazán "nagy ívűek" voltak. 
A tervező a hangsúlyt a város kulturális létesítményeinek és "zöld területeinek" (parkjainak) fejlesztésére helyezte. Az  építész a mostani Joskar Ola lakótelep helyére parkot képzelt el, amely egészen a Csaba útig ért volna.
Nagyjából a jelenlegi vásárcsarnok helyén épült volna fel az "Ipari főiskola". A "Kőszínház" a későbbi SZTK-palota és Sportház helyére került volna, a Tanítóképző pedig a mostani Ady térre.  
A nagy tervnek van egy érdekes és látszólag apró részlete is. A fontos középületek sorában szerepel egy viszonylag kis épület is, ez s 7-es számmal jelzett Szent Quirinus kápolna. Ennek helye az elképzelés szerint a Szent Márton utcai temetőpark, tehát gyakorlatilag az a hely, ahol a régészek ma is a szent első nyughelyét sejtik. A kápolna a tervrajzon centrális alaprajzú épületként jelenik meg.
Bárki is volt a terv készítője, kiemelkedően fontosnak tartotta Quirinus tiszteletének ápolását.

(A térkép a Vas Megyei Levéltár gyűjteményében található. - T 134)                           


További Szent Quirinus témájú blogbejegyzések:





2015. március 29.

Szombathely emléke Szombathelytől távol 4. - Dobozy Péter Pál sírja West Plains-ben

A Szombathelyről Amerikába került Dobozy Péter Pál életével már korábban is foglalkoztam. Azt hittem, abban az amerikai városban, ahol öreg korát töltötte, már rég megfeledkeztek róla. Most kiderült, mégsem, a helyi temetőben a sírja is megvan.
Életéről most csak annyit, 1833-ban Szombathelyen született. A ház, ahol meglátta a napvilágot, a mai Kossuth u. 2. helyén állt. Még szinte gyermekként nemzetőr lett. Később Garibaldi seregében harcolt, majd alezredesi rangban részt vett az amerikai polgárháborúban. Agg kort élt meg, 1919-ben halt meg, sírja a West Plains-i temetőben van.

Aki többet akar tudni róla, annak saját írásomat ajánlom:

Orbán Róbert: "Vérem forrt a szegény rabszolgák fölszabadításáért": levelek Dobozy Péter Páltól az amerikai polgárháború szombathelyi származású alezredesétől  - Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények, 2004/1. 56 - 62.


Dobozy Péter Pál sírja a West Plains-i temetőben (A kép forrása: www,findagrave.com )


Exile in the Ozarks (Lindan S Caldwell)

2014. szeptember 13.

Szent Leonianus - a harmadik szombathelyi szent

Szent Márton nevét Szombathelyen ma már szinte mindenki ismeri. Szent Quirinusról is sokan tudnak, de a harmadik szentről, Leonianusról kevesen hallottak. Az V. század közepe táján Savariában  született Leonianianus akár a "szombathelyi elsők" között is szerepelhetne. Ő az első "szombathelyi", akinek írásai is fennmaradtak.
Itt született, itt töltötte ifjúkorát, valószínűleg a kereszténységgel is városunkban ismerkedett meg. Pannóniából a barbárok hurcolták magukkal Galliába. 487 körül nyerte vissza szabadságát. Szerzetes lett, előbb Autun környékén szervezett közösségeket, majd Vienne-ben működött. Több tucat kolostor és apátság alapítása kapcsolódik a nevéhez. Franciaországban  Vienne-i Leonianus-ként (Léonien de Vienne) ismerik. Halálának idejét általában 518 körülire teszik. Halotti szarkofágja, amely eredetileg az általa alapított Szent Péter apátság templomában volt, jelenleg a Vienne-i Városi Múzeumban látható. A fedlapon lévő felirat közli, hogy Leonianus apát  Saváriából származott.
Néhány Leonianusnak tulajdonított írás is fennmaradt. Tevékenysége ahhoz a korhoz kapcsolódik, amikor az ismert ókeresztény író, Avitus volt Vienne püspöke.Életével kapcsolatban a források több tekintetben meglehetősen bizonytalanok. A VI. században Tiburniának is Leonianus nevű püspöke volt, így az adatok keveredhetnek.
Leonianus szentként való tiszteletét 1903-ban X. Pius pápa megerősítette.
Ünnepnapja november 13-án van.

Szent Leonianus szarkofágja a Vienne-i Városi Múzeumban
(A kép forrása:  structurae.info )


A Vienne-i Szent András apátságot a Savariából származó Leonianus alapította


2014. március 5.

Nyolcvan éve alakult meg a Szombathelyi Idegenforgalmi Hivatal

Februárban volt 80 éve annak, hogy a város közgyűlése határozatot hozott a szombathelyi Idegenforgalmi Hivatal létrehozásáról. Az intézmény vezetőjévé Dr. Swierkiewicz Róbertet nevezték ki. (Swierkiewicz később Szepesházira magyarosította a nevét.)  Az esemény mérföldkő a város turizmustörténetében. Maga az idegenforgalom magától értetődően nem ezzel a lépéssel kezdődött. A mai fogalmakkal is mérhető, értelmezhető turizmussal az 1880 körüli évektől számolhatunk Szombathelyen.  A város képviselői korábban is foglalkoztak olykor - olykor a turizmushoz kapcsolódó kérdésekkel, alkalmanként  egy - egy  idegenforgalmi kiadvány is megjelent.
A várost bemutató első turisztikai ismertetőről (1890) egy másik blogbejegyzésben már szó volt: --
(  "Mulatság dolgában dolgában kávéházak, klubbok és egy színház állanak rendelkezésre" - a szombathelyi turizmus kezdetei"  ) 
Szepesházi munkája példa értékű volt - kicsit talán meg is haladta korát. Felismerte azt, hogy a város turizmusában a történeti és kulturális értékek jelenthetik a vonzerőt. A általa szerkesztet, írt turisztikai kiadványok is erre helyezik a hangsúlyt. Az idelátogatók részére programcsomagokat állítottak össze, a tanuló ifjúságot pedig külön ajánlattal keresték meg. A város az 1930-as évek végén ifjúsági szállót (diákszállót) hozott létre, hogy fogadni tudják a tanulmányi kirándulásra érkezőket. (Az épület a Kisfaludy utcában állt.)
Már 1936-ban jelent meg olyan tájékoztató, amelyben a következő nagybetűs hirdetés olvasható:
LÁTOGASSON EL SZOMBATHELYRE, SZENT MÁRTON VÁROSÁBA!
1937-ben az egyik képviselő a városi közgyűlésen a következő szavakkal fordult a város polgármesteréhez, Ujváry Edéhez:
"Felkérem Polgármester Urat, hogy hasson oda, hogy Szombathely zarándokváros, a Szent Márton templom pedig zarándokközpont lehessen."

Dr. Szepesházi Róbert, akit a modern szombathelyi turizmus megalapozójának tekinthetünk, 1934-től 1947-ig állt az Idegenforgalmi Hivatal élén. A következő évben már kétkezi munkát végzett. A negyvenes évek végétől kezdve mint egymásfél évtizedig szombathelyi turizmusról is alig - alig beszélhetünk.

2014-ben, nyolcvan évvel a városi Idegenforgalmi Hivatal megalakulása után újra (még mindig) a régi feladatokkal, kihívásokkal találkozunk. Kulturális turizmus, vallási turizmus - a Szent Márton kultusz szerepe Szombathely turizmusában.


2014. január 3.

Viola Miksa (Max Viola) szombathelyi író emlékezete

Viola Miksa (eredeti nevén Maximilian Feigelstock (Veigelstock), írói nevén Max Viola) 1855-ben Szombathelyen született , 1923-ban Budapesten halt meg. Hosszú évekig a Magyarországon megjelenő legtekintélyesebb német nyelvű újság, a Pester Lloyd irodalmi szerkesztője volt, közben tudósítóként dolgozott a Wiener Allgemene Zeitung -nak is. A XX. század elején majd két évtizedig ő szerkesztette a Montagblatt című budapesti hetilapot.
Szombathelyről származott és Szombathelyen is temették el. Szüleivel és testvéreivel nyugszik közös sírban.a szombathelyi zsidó temetőben.
Több regénye és  novellás kötete is megjelent Budapesten, Berlinben és Breslauban.
Életéről keveset tudunk. Lánya, Viola Magda (1896 - ?) gróf Bethlen András (Bethlen István miniszterelnök legidősebb fia) első felesége volt.

Viola Miklós két verse saját síremlékén olvasható..

Gyuri!

Du solltest für mich einst Kaddisch sagen
Und nun hab ich dich selber hinausgetragen
Auf meinen Armen trug ich dich fort
Hinaus auf den fernen guten Ort


Mein Grab

Dort wo wir einst als Knaben
In Andacht fromm geweilt
Dort soll ihn mich begraben
Wenn mich der Tod ereilt
                                 V M


Viola Miksa síremléke


Viola Miksa: Gyuri!

Viola Miksa: Mein Grab

Max Viola Grossmutters Dorf című írása a Pester Lloyd egyik 1898. évi számában

Önálló kötetben megjelentmunkái (nem teljes lista):

Viszaemlékezések - 1879
Lieder eines Haidesohnes - 1880
Schlossgeschichten - 1888
Zweierlei Liebe - 1893 magyarul is - Kétféle szerelem - 1893
Blasirt Roman - 1895
Moderne Nippes - 1896
Der Birkenheimer - ein sehr modernes Epos - 1896
O. Peccini - 1899
Dr. Gutmann - 1900
Die Brüder - 1902
Salomon Tulenthal - 1903
Furor Teutonicus - 1903
Das letzte Lied - Gedichte - 1905
Der Neger -1908
Der Rabbi von Bacharach - 1913, 1914 (Heine költeményének "folytatása")
Die Nadel der Kleopatra - 1920
Der Heitatsschwindler - 1922
Sammelfimmel (Fritz Muth-tal közösen) - 1925
Budoir-Geschichten - é.n
Die Hauptstadte der Welt - é.n.